Felpróbálnád?

A kötött darabok méretre készítése kihívás. A fonal és kötőtű helyes megválasztása az első
lépés. A minta és a fonal társítása ezzel egyidőben szintén megfontolandó.
Menet közben a mérőszalag jó szolgálatot tesz, de a félig elkészült darab felpróbálása nyújtja
a legtöbb információt a „merre tovább?” válaszhoz.
Fentről kezdve egy pulóvert ma a legdivatosabb. Persze praktikus is, hiszen a fonal „csontra
elhasználását” így lehet célirányosan biztosítani.
Igen ám, de körkötőtűn halad a nyaktól a törzs felé, fejjel lefelé – kevés próbalehetőséget ad.
Jó pár modell szinte vakrepülésben készült nálam, és csak a befejezéskor a szál elvarrása után volt módom felpróbálni. Bizony én is beleestem a kezdők hibáiba: szűk lett a nyakkivágás, az ujja szűkre sikerült, a törzs rész nem volt elég hosszú.
Mígnem rátaláltam egy praktikus segédeszközre. A „szemdrót” egy szilikon cső, melynek
vége a kötőtű hegyére húzható. Azután a lekötött szemek átcsúsztathatóak a szilikonra, aminek két vége egy frappáns csomóval körré zárható. Máris lehet belebújni a hónaljig
elkészült darabba, hogy az alakon tapasztalt méretek esetleges pontatlanságát korrigálni
lehessen.
A fotók egy alulról kötött pulcsiról készültek. Az ujjak és a törzs a „szemdrót” segítségével
lettek ideiglenesen összetákolva. A megrendelő könnyedén belebújt, én pedig tudtam
korrigálni – jelen esetben rövidnek bizonyult a két ujj és a törzs.
A szuper segédeszköz itt vásárolható.